PROGRAMOK HELYSZÍNEI #2017

Budapest egyik legfontosabb turisztikai látványossága, a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga. A gyönyörű épületet 1859-ban építették mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas.

A régi zsidónegyedhez, ahol a zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. A Dohány utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és ez a fizikai tér a mai napig a magyar zsidóság szellemi-vallási központja.

DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA

Budapest, Dohány u. 2, 1074

A Wesselényi utcában található Goldmark terem a zsidó kulturális élet fellegvárának számított a múlt század közepén. 1939 – 1944 között háromfelvonásos operák, nagyszabású előadások helyszíne volt. A zsidótörvények miatt nemcsak számtalan igen jeles művész szorult le a színpadokról, a zsidó közönség sem látogathatta a színházakat, mozikat, egyedül a Goldmark-teremben találkozhatott a kultúrával, így minden este telt ház előtt játszottak. A második világháború után a terem a hitközség és a budapesti zsidóság kulturális centruma maradt.

GOLDMARK TEREM

Budapest, Wesselényi utca 7., 1077

A neoreneszánsz épület 1876-ban az Izraelita Süketnémák Országos Intézete részére épült, majd imaszobáját 1931-ben Baumhorn Lipót bővítette zsinagógává. A templomtérben három oldalon női karzatok futnak, a fehér és aranyszínű keleti fal frigyszekrénye fölött pedig oszlopok tartanak timpanonos baldachint. Ezek Baumhorn szecessziós formavilágát tükrözik, és mestere, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeumát idézik. A második világháború előtt itt működött az Izraelita Nőegylet népkonyhája és játszóháza, valamint a Chevra Kadisa segélyező szervezet. A gettósítás idején az épületet szükségkórházzá alakították, amit 1944 végén kifosztottak a nyilasok, sokakat elhurcoltak innen és meggyilkoltak.

BETHLEN TÉRI ZSINAGÓGA

Budapest, István utca 15, 1078

A Frankel Leó utcában működő, francia gót stílusú zsinagógát 1888-ban avatták föl. A Fellner Sándor által tervezett épület eredetileg önmagában állt azon a helyen, ahová az 1766-ban emelt, korábbi budai zsinagógát építették. A budai hitközségnek számos híres tagja akadt, így az írók közül megfordult az épületben Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Lengyel Menyhért, az iparmágnások közül pedig a budai Goldberger és a báró Weiss család több tagja. A templomot 1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül, azóta két függőfolyosó határolja. A zsinagóga a második világháborúban megrongálódott, s habár 2000-ben fölújították, eredeti arculatát nem nyerte vissza. 2000-ben és 2014-ben emléktáblát állíttattak a bérházból elvitt zsidó emberek és a Vörösmarty cserkészcsapat emlékére. Az épületben rendszeresen tartanak talmud-tórát, továbbá itt kapott helyet a Micve Klub, s a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ. A Frankel zsinagóga vezetője ma Verő Tamás főrabbi, akinek az irányításával fiatalos, friss szemlélet uralja az itteni hitéletet. A templom főkántora Nógrádi Gergely, akit csodálatos énekhangja miatt a zsidó Pavarottinak neveznek.

FRANKEL ZSINAGÓGA

Budapest, Frankel Leó út 49, 1023

A Lipótvárosi Imaegylet számára épült 1911-ben Vajda Béla tervei alapján. A tizenkilencedik század végi zsinagógaépítő hullám kitárulkozó hangnemét felváltották a visszafogott, rejtőzködő épületek. Ezek egyike volt a Hegedűs Gyula utcai is, melyet egy lakóház üzlethelyiségéből alakítottak ki. 1927-ben Baumhorn Lipót, leghíresebb zsinagógaépítészünk udvari beépítéssel bővítette a templomot. Az eklektikus stílusú utcai homlokzatot és az udvari neoreneszánszt kiegyensúlyozza Baumhorn visszafogott szecessziója. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető, ami a korszak színház- és mozi világának felülvilágítóira emlékeztet.

HEGEDŰS GYULA UTCAI ZSINAGÓGA

Budapest, Hegedűs Gyula utca 3., 1136