Szefárd zene: első pillanattól fellobbanó varázs

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál keretében – először Magyarországon! – föllép a régi szefárd zenét játszó madridi Musica Ficta zenekar, köztük Raúl Mallavibarrena karmester, Rocío De Frutos szoprán énekes és Manuel Vilas, Spanyolország világhírű hárfaművésze. A különleges előadásról – amely a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában lesz augusztus 26-án, este 7 órától – Raúl Mallavibarrenát, a zenekar alapítóját kérdeztük, aki szerint a szefárd mindannyiunkat meggyőz arról, hogy mennyi minden közös bennünk, így a szerelem, az ifjúság vagy a halálfélelem.

Ön szerint hogyan foglalható össze a szefárd kultúra lényege? Mi a közös jellemzője ennek a több országban föllelhető kultúrának?

Ez a kultúra egy traumatikus és szívszorító eseményből származik: a kasztíliai és aragóniai királyság zsidóinak kiutasítása 1492-ben. Még ma is érthetetlen ez az esemény, hiszen Spanyolországban a zsidók szellemileg igen képzett csoportot alkottak és jelentősen hozzájárultak a gazdasághoz. Így létrejött egy olyan kultúra, amely az ezredéves hagyományokhoz hozzáadta a fájdalmat és a nosztalgiát; ezek az elemek, bár nem voltak újak történelmünkben, ezúttal elkerülhetetlenül összeolvadtak a mediterrán világgal. Gondoljunk arra, hogy ennek az új diaszpórának főleg Észak-Afrika, valamint az Oszmán Birodalom felé kellett irányulnia, ahol befogadták őket.

Mi a szefárd zene központi eleme? Mit próbálnak megragadni ezek a dalok?

Nagyon változatos témákat tartalmaznak, a románcok, történetek, tanácsok, altatódalok egész sorától kezdve a zsidó vallási hagyományok egyes szövegrészeihez költött dallamok sokaságáig. A szerelem, az esküvő, a bölcsődalok, a tavasz vagy a Tóra történetei kapnak hangot egyszerű, könnyen memorizálható dallamokban, melyek a szájhagyomány útján könnyen öröklődtek apáktól a fiúkig.  Ebben a vonatkozásban a nő kulcsszerepet játszik, mivel elsősorban az anyák énekeltek a gyerekeiknek.

Minek köszönhető ennek a zenének a fennmaradása a XXI. században?

A közönség számára – és mint a mi esetünk is mutatja, a régizenék iránt érdeklődő kortárs előadók számára is – mindig nagyon vonzó volt a szefárd zsidók által fenntartott szájhagyomány mellett a dallamok csábító ereje. Nehéz lenne azt állítani, hogy a ma szefárdként ismert dalok a 19. század előtti időkben is ilyenek voltak, de ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szövegek igenis fennmaradtak és a szájhagyomány nem feltétlenül torzította el ezt az örökséget. Számunkra a spanyol zenének ez egy egyedülálló és különleges epizódja, ezért élvezzük és ezért szeretnénk megőrizni.

A világ rengeteg országában fölléptek már, mit tapasztaltak, hogy a közönség melyik országban volt a legbefogadóbb?

Szerencsés lehetőségünk volt arra, hogy ezt a programot több teljesen különböző helyre elvigyük, Dél-Amerikából Mexikóba és az Egyesült Államokba, valamint Európába, mind délre, mind északra, Németországba és Norvégiába. Mindenütt úgy találtuk, a közönség nagyra értékeli az első pillanattól fellobbanó közvetlen és azonnali kapcsolat varázsát, azt a bizonyosságot, hogy egy másik kultúrához tartozó ősi zeneként ez mégis olyan univerzális kódokat és formákat mutat be, amelyeket mindenki egyaránt élvez. A mai időkben, amikor az emberek ismét érdeklődést mutatnak az akadályok felállítása iránt, ez a zene a maga egyszerűségével legyőzi ezeket a korlátokat és mindannyiunkat meggyőz arról, hogy mennyi minden közös bennünk: a szerelem, az ifjúság, a halálfélelem, a gyermekkor… Az, hogy a zene ilyen könnyedén hozza el a fülünkbe mindezeket az üzeneteket, a sikert garantálja a világban bárhol.

Kérem, pár szóban mutassa be a zenekart!

A Musica Fictát 1992-ben alapítottam karmesterként, és azóta a régi spanyol repertoárra specializálódtunk. 2008-ban beépítettük a szefárd zenét a repertoárunkba, és azóta gyakran adjuk elő ezt a programot. 2011-ben vettük lemezre, és számos videót közzétettünk az interneten, hogy elérjük a repertoár maximális elterjedését. A Musica Ficta mindig is elsőrendű céljának tekintette a spanyol régizene terjesztését az egész világban, ezért koncerteztünk Amerikában, Észak-Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és természetesen egész Európában.

Mire számítsunk a budapesti föllépésük során, hogyan áll majd össze a műsor?

A szefárd repertoár véleményem szerint legszebb darabjait mutatjuk be tematikus blokkokra tagolva, melyekben a zene költői és dallamos természetét hangsúlyozzuk. A programot az oszmán világra való rövid utalásokkal is kiegészítettük, mivel ebben a környezetben kapták a szefárdok a kiutasításuk után a legjobb fogadtatást. Ehhez a spanyol régizene hagyományos hangszereit fogjuk használni és a héber összefüggésekben is jelentőségteljes hárfát. A furulya és a fidula a kitelepítés idején a spanyol zene szokványos hangszerei voltak, és ezzel azt akartuk kihangsúlyozni, hogy a kötelékeknek soha nem lett volna szabad megszakadniuk. Ezen kívül tipikusan keleti hagyományokra jellemző ütős hangszereket is használunk, mint például a daff, a bendir, a riq vagy a darbuka, melyek a szefárd népzenében is mind nagyon népszerűek és gyakorta használatosak. Végül pedig ott lesz a szefárd zene abszolút protagonistája: az énekhang, amely felelős a dallamok és a szövegek minden érzelmének közvetítéséért.

Az esemény Facebook oldala ide kattinva

Szeretne jegyet vásárolni erre az eseményre?

HÍRFOLYAM #2018

A Zsidó Kulturális Fesztivált a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Broadway Event Közhasznú Nonprofit Kft. szervezi.