Zseni a zsiniben: Müller Péter Sziámi Seress Rezsőről

A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Seress Rezső legszebb dalai szólalnak meg Müller Péter Sziámi, Seres Ildikó és Vida Péter előadásában, zongorán kísér: Regős Zsolt. A produkcióról – amely a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában lesz augusztus 30-án, este 7 órától – Müller Péter Sziámi előadóművészt, dalszerzőt kérdeztük.

Régóta foglalkozik Seress Rezsővel. Mi az, ami újra és újra megfogja benne és a dalaiban?

Tényleg régóta, hiszen az első Budapesti Őszi Fesztivált és a régi Gödör Klubot egy Seress-esttel mi nyitottuk meg a Sziámi Zenekarral. Dolgoztunk a dalokon, hogy meg tudjanak szólalni korszerűbb felfogásban egy rockzenekarral, és akkor szembesültem avval, hogy ezeknek a remekműveknek meg kell fejteni a hatóerejét. Szándékosan beszélek többes számban, hiszen Seress nem csak a Szomorú vasárnapot, minden idők legnagyobb világslágerét írta, hanem egy csomó, annál sokkal jobb dalt is. Ezek általában úgy hangzottak el, hogy Seress ült a Kulacsban, vagy a Kis Pipában, énekelt és zongorázott, pedig egyáltalán nem tudott énekelni, és csak egy kicsit tudott zongorázni – és miközben a dalain dolgoztunk, rá kellett döbbenjek, hogy az ő titka ennél a furcsa előadásmódnál és a különleges személyiségénél sokkal több. Hiszen a szerzeményei minden földolgozásban, még big-band zenekarra hangszerelve is működnek, megérintenek.

Mi lehet ennek az oka?

Szerintem az, hogy habár Seresst par excellence zsidó szerzőnek szokás tartani, neki hihetetlen fúziós készsége volt: a magyaros sírva vigadást nagyon komoly arányérzékkel ötvözte a zsidó zenei és filozófiai gondolkodásmóddal, illetve a – nevezzük úgy – akkori világzenével. Nem véletlen, hogy ez a találkozás világhírt hozott. Az sem véletlen, hogy egy sor dal, amit a Seress írt, a köztudatban nem kötődik szorosan az ő személyéhez: azt tapasztaltam, hogy több generációban nem kevesen vannak olyanok, akik szeretik a Gyere, Bodri kutyám, vagy a Szeressük egymást, gyerekek című dalokat, még a szövegeiket is idézik, de azt már nem tudják, hogy a szerző Seress Rezső. Ami a személyes vonzódásomat illeti, azt hiszem, sokat elárul erről, hogy egyszer a Magyar Narancs címlapján ezzel a szöveggel szerepeltem: Seress Rezső szeretnék leni. Csak zárójelben mondom, hogy pici gyerekkoromban a Kis Pipában láttam őt személyesen. A múltkor, amikor arra jártunk, be is ültünk oda, s csináltattam ott a fiammal magamról egy képet, amit elküldtem a papámnak…

Azaz Müller Péternek, akinek a Seressről szóló, Szomorú vasárnap című darabját meg is rendezte.

Először a Miskolci Nemzeti Színházban játszottuk, majd bemutattuk Amerikában is, egy nagyon jó kőszínházban, a Cleveland Play House-ban. A rendezés során elkövettem azt a csibészséget, hogy Seress szerepét kettőzve osztottam ki: egyik este Vida Péter játszotta, aki alkatilag hasonlít Seresshez, s egy ragyogó színész, komoly karakterteremtő erővel, a másik este pedig az azóta sajnos meghalt Ábrahám István, aki magas, bonviván alkatú, szép és fülbemászó hangú színész volt.

Igazi anti-Seress alkat…

Igen, s először föl is háborodott, hogy neki ezt a szerepet el kell játszania. Azzal nyugtattam, hogy majd meglátod, mennyire fogod te ezt szeretni. Fantasztikusan megcsinálta, majd később a clevelandi bemutató után a nyakamba borult, s azt mondta, hogy ez élete legjobb szerepe és öröme volt. Seress arra képes, hogy ilyen univerzális legyen: a dalokon keresztül egyszer csak elkap mindenkit. Irgalmatlanul erős dalokat írt, a Fizetek, főúr szerintem az egyik legjobb dal a világon. S micsoda bemondás! Fizetek, főúr, volt egy feketém, és egy életem, amit elrontottam én. Ebben egyszerűen minden jó. Jó a humor, az üzenet és a ritmika.

Milyen jellegű előadásra számíthatunk a Zsidó Kulturális Fesztiválon?

Kamarajáték lesz Regős Zsolt zongorakíséretével, aki annak idején a Miskolci Nemzeti Színház zenei vezetője volt, kiváló zenész, s nagyszerűen megoldotta, hogy az egy zongorás kíséretben benne legyenek a nagyzenekari trouvaille-ok is. A mostani különleges este lesz, már csak azért is, mert a közönség Seres Ildikót is hallhatja, aki minden idők egyik legjobb Seress-énekese fantasztikus orgánummal és mély átérzéssel. Fantasztikus színész, olyannyira, hogy én a harmincadik próbán is megkönnyeztem, amikor elkapott egy-egy dalt. A másik szereplő Vida Péter, aki nagyon jól énekel, már úgy értem, úgy énekel, mintha Seress énekelne nagyon jól. Igen érdekes karakterpáros, már fölléptem velük Miskolcon, az általam alapított Bartók Operafesztivál egyik rendezvényén a Városház téri kisszínpadon, ahol annyian voltak, mint máskor a nagyszínpad előtt. Számomra nagy öröm ebben a felállásban énekelni, s szeretném, ha olyan jó hangulat lenne a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, mint annak idején a Városház téren Miskolcon.

Az esemény Facebook oldala ide kattintva tekinthető meg

K. Zs. 

HÍRFOLYAM #2018

A Zsidó Kulturális Fesztivált a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Broadway Event Közhasznú Nonprofit Kft. szervezi.