PROGRAMOK HELYSZÍNEI #2024
Budapest egyik legfontosabb turisztikai látványossága, a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga. A gyönyörű épületet 1859-ban építették mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas.
A régi zsidónegyedhez, ahol a zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. A Dohány utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és ez a fizikai tér a mai napig a magyar zsidóság szellemi-vallási központja.
Budapest, Dohány u. 2, 1074
A Lipótvárosi Imaegylet számára épült 1911-ben Vajda Béla tervei alapján. A tizenkilencedik század végi zsinagógaépítő hullám kitárulkozó hangnemét felváltották a visszafogott, rejtőzködő épületek. Ezek egyike volt a Hegedűs Gyula utcai is, melyet egy lakóház üzlethelyiségéből alakítottak ki. 1927-ben Baumhorn Lipót, leghíresebb zsinagógaépítészünk udvari beépítéssel bővítette a templomot. Az eklektikus stílusú utcai homlokzatot és az udvari neoreneszánszt kiegyensúlyozza Baumhorn visszafogott szecessziója. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető, ami a korszak színház- és mozi világának felülvilágítóira emlékeztet.
Budapest, Hegedűs Gyula utca 3., 1136
Több évtizedes hányattatás után immár eredeti fényében és pompájában ragyog a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelyet olyan lélegzetelállító szépségben sikerült helyreállítani, mintha vadonatúj volna. Holott ez az épület már 150 éves: nem sokkal a kiegyezés után, 1870-1872 között épült.
S hogy mi szükség volt a szomszédban álló Dohány utcai zsinagóga mellett még egy zsidó templomra? Mert az akkori budapesti zsidóság egy kisebb, konzervatívabb része túlságosan modernnek érezte az újítás igényével fellépő neológia „fellegvárát”, a Dohány utcai zsinagógát, ezért olyan zsinagógát akart építtetni magának, ahol az ortodox zsidók is otthon érzik magukat.
A sors fura szeszélye, hogy az 1870-es évek elején éppen a konzervatívabb zsidóságnak sikerült olyan modern épületet emeltetnie, amelynek az új, innovatív építészeti megoldásai ma is méltathatók. A Rumbach utcai zsinagóga ugyanis a maga korában valószerűtlenül modern, könnyűszerkezetes technológiával készült: a fiatal, akkoriban még alig 30 éves tervezője ugyanis azt találta ki, hogy az épületet vaspántszerűen egymásba fonódó, fém tartóelemek tartják majd össze. Az akkor még ismeretlen bécsi fiatalembert Otto Wagnernek hívták, s ha a Rumbach zsinagógát alaposabban szemügyre vesszük, megértjük, hogy az építész miért vált hivatásának világhírű mesterévé.
A bizánci és mór jellegzetességeket mutató, a vörös, a kék és az arany színeiben pompázó épület kívülről leghangsúlyosabb eleme a vörös csíkokkal szegett, sárgás színű homlokzata, amelyen minaretekre emlékeztető kis kupolás tornyokat láthatunk; belül pedig az épület legmeghatározóbb eleme a csodálatos kupolája, amely a belső térnek egyszerre kölcsönöz lélegzetelállító mélységet és magasságot.
A teljes egészében állami forrásból finanszírozott helyreállítás során a megmaradt elemeket eredeti mivoltukban újították fel, de voltak olyan építészeti elemek, amelyeket rekonstrukció útján kellett pótolni. Érdekesség, hogy a Tóraszekrény előtti mozaikpadló újonnan készült, mégis eredeti: ennek magyarázata az, hogy az alkotást évtizedekkel ezelőtt felszedték, a mozaik darabokat viszont egy művész megőrizte – most pedig kockáról kockára újra kirakta! Szenzációszámba megy a nagyterem tóraolvasó emelvénye, az úgynevezett bima is, amely egyetlen gombnyomásra süllyeszthető és elrejthető a padló alatt: ez a megoldás teszi lehetővé nagylétszámú kulturális rendezvények megtartását, a professzionális hangosítást pedig világszínvonalú hangtechnikai berendezés biztosítja.
Az emeleteken további közösségi és multifunkciós tereket alakítottak ki, amelyek műhelyfoglalkozások, szakmai összejövetelek, kisebb konferenciák, művészeti rendezvények, kiállítások, szalon estek, író-olvasó találkozók megrendezésére alkalmasak. A vendéglátás színvonaláról kóser kávéház gondoskodik, amelynek falait zsidó vallási motívumok díszítik.
Látogassanak el a Rumbach utcai zsinagógába és dupla élvezetben lesz részük: egyszerre töltekezhetnek meg ennek az egyedülálló épületnek a szépségével és kulturális programjaink gazdagságával!
Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13.
A Frankel Leó utcai zsinagóga 1888-ban épült Fellner Sándor tervei alapján egy korábbi, kisebb imaház helyén, mintegy 400 hívő részére. A neogótikus, klinkertéglás templom eredetileg szabadon állt. Földszintes házak, a zsidó mészárszék és hitközségi lakások vették körül. 1928-ban épült köré a budai zsidó hitközség hatemeletes bérháza, amely a Duna felől nyitott, így a templom keleti falát látni engedi. Itt működött a Vörösmarty zsidó cserkészcsapat. A templomot a második világháború alatt istállónak használták. Az épületet 2000-ben felújították, azonban a világháborúban megrongált eredeti képét sajnos nem sikerült teljesen helyreállítani. Napjainkban a zsinagóga körül újra élénk a kulturális és a hitélet, itt kapott helyet a Budai Micve Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.
1023 Budapest, Frankel Leó út 4.
A Bálint Ház a magyar zsidó közösség otthona. Egy hely, ami összehoz. Missziónk egy aktív, nyitott és látható zsidó közösség létrehozása, amely szerves része egy szolidáris magyar társadalomnak. Találkozásokat kínálunk generációk, perspektívák között, találkozásokat önmagunkkal, zsidóságunkkal, közösségünkkel, és a társadalommal.
A Bálint Ház 1994. októberében nyitotta meg kapuit, Közép- és Kelet-Európa első közösségi központjaként a holokauszt óta. Azóta a budapesti zsidó közösségi élet központjaként működik. Létrehozása az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC), az angol World Jewish Relief (WJR), a Doron Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) közös erőfeszítéseinek eredménye. A szervezetek támogatásán túl a magyar származású, Londonban élő Bálint család jelentős adománnyal járult hozzá a Budapest JCC megalapításához.
Budapest, Révay u. 16, 1065
Gólem elsősorban színház.
Hasonlóan bármely más művészhez vagy művészeti alkotó közösséghez azon fáradozik, hogy a világot jobbá tegye.
A Gólem másodsorban zsidó. A színpad az élet, a halál, a szeretet, a gyűlölet, a szerelem és a bosszú birodalma, miközben a darabok egy vallásra, kultúrára, népre, szemléletre vagy mindezekre együtt reflektálnak.
Harmadsorban budapesti. A Gólem a zsidóság sok ezer éves hagyományát és kultúráját tekinti alapnak, mindezek mellett tisztában van azzal, hogy Európában, Magyarországon, Budapesten kell teljesítenie kulturális misszióját.
