Lehet-e nevetni a történelem legsötétebb pillanatain? Hol található Anatevka a képzelet térképén? Észrevesszük-e, hogy a színpad kulisszái mögött már ott leselkedik ránk a veszély? Az UNSEREINER (magyarul kb. magunkfajta) című esteken Réz András filmesztéta a zsidó történelemről, humorról, identitásról és túlélésről mesél három ikonikus film és a hozzájuk kapcsolódó filmes párhuzamok felidézésével.

A három egymást követő napon megtekinthető filmvetítéseket szellemes bevezetők és beszélgetések kísérik, miközben a párhuzamba állított művek kapcsolatokat teremtenek múlt és jelen, emlékezet és történelem, komédia és tragédia között.

Melengetett kígyótojások

Kérem alássan, nem muszáj minden műben a zsidót keresnünk. Christopher Isherwood regénye (Isten veled, Berlin) és az ennek nyomán készült színpadi musical, majd a film – nem zsidó történetek. (Azért van benne asszimiláns zsidó is.) Csakhogy a németországi zsidók története is kicsit más, mint a lengyel, orosz, ukrán, litván stb. zsidók históriája. Ha valaki járt a berlini Zsidó Múzeumban, ezt könnyebben megérti.

Aki oda betér, alapvetően nem a pusztulás/pusztítás képeivel találkozik. Berlin az egykori zsidó polgárairól, polgártársairól emlékezik. Azokról az emberekről, közösségekről, akik/amelyek a világváros elidegeníthetetlen részét képezték. Egykoron.

A Kabaré a weimari köztársaság hanyatlásának idején játszódik. Ez még nem a vészkorszak, de a mélyben már valami nagyon sötét dolog érlelődik.

Közeli gondolati rokonságban van Ingmar Bergman Kígyótojás (1977) című filmjével és az elnáculás természetét vizsgáló 2008-as német filmmel (A hullám 2008). Hogyan történt, hogyan történhetett meg? Minden érintett kultúra valamilyen formában felteszi ezt a kérdést. Próbáljuk meg mi is.

A filmről: Berlin, 1931. A Kit-Kat Klub fülledt, csillogó világában esténként zene, tánc, flört és irónia tölti meg a színpadot. A klub ünnepelt előadója Sally Bowles, az amerikai énekesnő, aki mindenáron karriert akar, miközben körülötte egyre nyugtalanítóbbá válik a város levegője.

A lokálban még szól a zene, a közönség nevet, a konferanszié groteszk mosollyal vezeti az előadást, odakint azonban már erősödik a barnaingesek jelenléte. A magánéleti kapcsolatok, szerelmek és barátságok mögött lassan kirajzolódik egy társadalom, amely nem veszi elég komolyan a veszélyt – vagy már nem akarja észrevenni.

Bob Fosse legendás filmje egyszerre zenés látomás, szerelmi történet és dermesztő politikai parabola. A Kabaré éppen attól felejthetetlen, hogy a szórakoztatás felszíne alatt végig ott lüktet a fenyegetés: miközben a színpadon mindenki énekel és táncol, a történelem már belépett az ajtón.

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik